2009. szeptember 29., kedd

Életem hajnala 12.fejezet


Napsütésre keltem.Lassan felültem az ágyban.Rob még édesen szundizott mellettem.Nyomtam egy puszit az arcára és megnéztem a vekkert.Délután egy.Naggyon jó.Felültem az ágyban, kiszálltam, majd lementem a konyhába.A bátyám kómás fejjel ült a konyhaasztalnál.Úgy látszik ő is most kelt.
-Jó reggelt -mondtam mosolyogva
-Reggelt.-dörmögte-Milyen estéd volt?-miközben ezt mondta felém nézett, ravasz mosollyal az arcán.
-Oh.Szóval hallottad.-még jobban mosolyogtam
-Hugi.Azt nem lehetett nem hallani.
-Ha nem hallottad volna akkor most azt mondanám hogy átlagos.De mivel hallottad ezért...-hatásszünet-fantasztikus,csodás,mesés, és minden jó amit el tudsz róla mondani-ugrottam Andy nyakába.
-Örülök nektek Hugi.
-Én is örülök hogy örülsz.
-Ő legalább rendesebb mint John
-Ezt rosszul mondtad.Robert ezerszer jobb mint John.
-Ki az a John?-hallottam egy hangot a hátam mögül
Hát persze hogy Robert jött le a lépcsőn.Lehajtottam a fejem és némán a hasamra mutattam.
Ő sem szólt semmit.Aztán végül Andy törte meg a csendet.
Összecsapta a tenyerét.
-Fiatalok.Ki mit kér reggelire?
-Melegszendvics-mondtam egyből-kimegyek egy kicsit a kertbe.
-Menj csak-mondta Rob.Lassan ő is megszokta hogy ez a téma még ilyen hosszú idő után is nagyon érzékenyen érint.-majd mi csinálunk kaját.
Bólintottam majd kimentem a kertbe.Augusztus vége van.Lassan újra iskolába kell majd járnom.Megint.Utálom.Azt a tudatot hogy egész nap egy padban kell ülnöm, figyelnem kell, és körmölnöm.Másrészt ott van az a tudat is hogy addig sem lehetek Robbal.Na meg ugye az is ott van hogy utálom az osztálytársaimat.Hihetetlenül rossz lesz.
-Na mizu csajszi?-Jackson hangját hallottam a hátam mögül.Cathy te egy barom vagy.Jack nincs itt.Hátrafordultam.Jack állt a teraszon.
-Áááá te meg hogy kerülsz ide?-miközben ezt ordibáltam odafutottam hozzá és a nyakába ugrottam.
-Eljöttem.Régóta nem láttalak.
-Két hét olyan régóta van?
-Igen-mosolyogtunk egymásra majd még ölelgettem egy kicsit.
Hihetetlen hogy olyasvalaki akit szeretsz ilyen rövid idő után is mennyire tud hiányozni.
-És én nem kapok???-hallottam két felháborodott hangot a hátam mögül.Kellan és Taylor.
-Dehogyneeeem-ordibáltam megint és a nyakukba borultam.Kellant alig értem fel.
-Na és mi?-Kris és Ash
-Ti is kaptok-őket is megölelgettem
-És én?-Életem Szerelme kezdte bevágni a durcit.Olyan édes volt ilyenkor.
-Nem te ilyet nem kapsz.Te ilyet kapsz-és megcsókoltam.
-Finom volt.Kaphatok még?-egy puszit nyomtam a szájára.
-Majd később.
A többiek felé fordultam.Mosolyogva néztek minket.
-Fiatalok!Most hogy így összegyűltünk mit kezdjünk magunkkal?
-Mondjuk rúgjunk be aztán medencézzünk estig, aztán meséljünk egymásnak történeteket a gyerekkorunkból vagy épp azt ami éppen eszünkbe jut.Aztán jöhet egy horrorfilm rémtörténetek hajnalig közben még egy kis pia és szundi.-Az én bátyám.
-Tökéletes-mondtuk mind egyszerre.
Andyvel felhoztuk a pincéből a piákat addig a többiek előkészítették a poharakat kiválasztották a filmeket.Lehoztuk a párnákat az emeletről meg a többit a harmadik vendégszobából.Csak a biztonság kedvéért hogy ha esetleg a nappaliban alszunk el akkor legyen kényelmes...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése