... és akkor jöttem rá, ki is volt igazán fontos ...




Fáj. Mert tudom, hogy itt, és most vége. Fáj. Kevés volt, viszont túlságosan tökéletes. Fáj. Mert tudom, év elején mást mondtam, máshogy éreztem, mint most. Nem lehet elmondani, leírni azt az érzelmi vihart, ami bennem dúl. Örülök. Nem szivatnak többé a tanárok egy-egy röpdolgozattal, és azzal, hogy vegyem le a lábam a padról, vagy hogy álljak egész órán. Szomorú vagyok. Jó csapat voltunk, jó csapat vagyunk, és jó csapat maradunk mindörökké.
Furcsa volt. Mindenki ingben, és nyakkendőben feszített. A sok év után ez volt az első furcsaság. Mindenki letört volt, fáradt, szomorú, elgyötört.

"Ugye voltál gyermek
Mi most is vagy
Lerohantak az évek
Az idő elhagy
Bámuló szemmel
Újranyíló szívvel
Játssz mindent át
Mit az élet kínált
Neked..."

Elsírtuk magunkat a képek alatt. Sírva nevettünk azon, hogy milyenek voltunk, és milyenek lettünk. Sírva nevettünk...
Elsírtuk magunkat az alsósok műsora alatt. Ők még nem tudják milyen fájdalmas tud lenni a búcsú, és milyen ha kirángatnak a megszokott környezetedből, amiben nyolc évig éltél. Ők még nem tudják....
Elsírtuk magunkat a hetedikesek műsora alatt. Ők már átérezték, milyen is lesz elballagni. Itthagyni mindent, ami valaha fontos volt neked, ami a második otthonod volt. Ők már átérzik...
Elsírtuk magunkat a beszédek alatt. Emlékeztetett minket, hogy egyformák vagyunk. Ha fáj sírunk, ha nevettető, kacagunk. Emlékeztetett minket.
Sírva énekeltünk, sírva mentünk végig az iskolában...

Ez az utolsó állomás. Hiányozni fog.
Félek. Hogy mitől, magam sem tudom. Belevetjük magunkat az ismeretlenbe, próbálunk jó szemmel tekinteni a jövőre, de nem megy. Vágyunk arra, hogy még egy kicsit gyermekek lehessünk, vágyunk a szépre, a kedves szóra, vágyunk arra hogy maradhassunk... még egy kicsit...

Most elvittetek egy darabot a szívemből, ami örökké a tiétek lesz.
Búcsúzom tőletek, soha nem feledlek el :

Jakab Erzsébet

Bezzeg Zsolt
Bogdán Eszter Boglárka
Borza Péter
Czinege Adrienn
Csukás Barbara
Göldner Zsófia
Hlavács Zoltán
Horn Krisztián
Kuti Gellért Norbert
Nagy Attila
Pinczés Alexandra
Szabó Alexandra
Szabó Nikolett
Szliva András
Tábori Vivien
Ungi Tamás
Váczi István

" Van olyan az életben, hogy nem tudjuk, mi is köt minket egy emberhez. Nem tudjuk. De érezzük, hogy jobb, ha ott van... "

Rita emlékére...

Május vége egyben egy élet vége is volt. Rita itt hagyott minket.
A blogom révén kerültünk kapcsolatban, és csak msnen beszéltünk, de egyből belopta magát a szívembe, ez a cserfes lány :) egyből a blogokra terelődött a szó, és megdicsért... ez volt életem első dicsérete, nagyon jól esett, főleg egy idegen szájából.
Most pokolian fáj. Pokolian fáj, mert tudom, hogy nem ezt érdemelte. Élhetett volna, lehetett volna családja, igaz barátai, szerelme, minden ami csak egy életben fontos lehet. 16 éve alatt többet volt kórházban mint otthon, és végül a rák okozta a vesztét. Ritával eltávozott közülünk egy olyan személy, aki bárkit, bármikor fel tudott vidítani, boldog volt, és még a halál szélén is mosolygott. Azt mondta jobb lesz így, de a szíve mélyén ő is tudta, hogy hazudik. Élni akart, küzdött, minden erejével, de a betegség végül győzött, és Rita meghalt.
Pokolian fáj. Mert én ma még beszélhettem volna vele. Beszélni is akartam, amíg lehet, de nem tudtam neki elmondani, amit akartam. És milyen sok mindent akartam elmondani! Elmondani, hogy talán ő volt a leghűségesebb olvasóm, hogy az ő kommentárjai hatottak meg a legjobban, hogy vele lettem talán a legjobb kapcsolatban... és hogy ne adja fel, mert jó élete lesz, és minden megoldódik... el akartam neki mondani, hogy szeretem, hogy nagyon hiányozni fog, de ezt már nem tudom megtenni... ő már soha nem jön vissza, és én ezzel a tudattal hajtom álomra a fejem... gyáva voltam, megtehettem volna, de nem tettem, és már késő. Most mindenről ő jut eszembe. Minden rá emlékeztet. Minden egyes fűszál, minden homokszem, minden gondolatom Rita körül forog... élhetett volna, nem is keveset, de a sors keze lecsapott... és már nem tudom neki elmondani, hogy mennyire szerettem, szeretem, és szeretni is fogom.
Már ő is jegyet váltott a túlvilágra...
Azt mondják, hogy nem egyszer halunk. Ha valaki eltávozik, egy kis részünk vele megy, és elkíséri az útján. Nos akkor nekem már nagyon sok részem elment.
Ismertem egy lányt, más volt mint a többi... mások a halál szélén állva sopánkodnak, imádkoznak, az ügyeiket intézik, de ő nem... ő csak vigyorgott.
Rita, nagyon hiányozni fogsz. Utállak, amiért itthagytál.
Szeretlek<3

Kukk be ! :D

Köszönöm. Több mint 9000 látogató... nélkületek nem jött volna össze.
És tényleg meg szeretném köszönni Lucának, aki annak idején ajánlgatott mindenkinek, de ezt nem tudtam neki meghálálni. De most megteszem : KÖSZÖNÖM!
Ha elérjük a 10.000 látogatót, kaptok egy fejezetet, az ikrek kicsikorából, vagy valahonnan. Majd még eldöntöm.
Tényleg köszönöm.
Puszi :
Letti:)

öhhm...

annyira... köszönöm.nyolcezer látogató... úgy hogy körülbelül egy hónapja nem szerkesztgetem a blogot... megható.kössünk egyességet.ha elérjük itt a nyolcezer ötszáz látogatót akkor felrakok egy részt az ikrek kicsi korából VAGY pillanatképeket.ti döntitek el hogy melyiket.vagy nyolcezer ötszáznál egy részt kilencezernél pillanatképeket... a kettő egyszerre nem megy.
ti döntötök.
még egyszer köszönöm:
letti.

kulisszatitkok =)

/ éppen ezen a délutánon fogalmazódott meg bennem a gondolat hogy blogot kéne írni... estig kitaláltam egy egész fő cselekményszálat.délelőtt vásároltunk és képeket csináltunk délután medencéztünk és én gondolkodtam. a felső képen van fanni és én =) kicsi pöttyös lányka de nagyon imádom =) ő a múzsám =) lelkem aranybogarának mákszem manója =) imádlak téged te angyalka !!!! <3 /

gondoltam meg kéne tudnotok néhány érdekes dolgot ezzel a jól sikerült kis bloggal kapcsolatban.......... hát íme :



1.
az egész 2oo9-es nyáron ezen a sztorin agyaltam.mikor az unokatesóméknál nyaraltam nyírtelken és ültem a medencében akkor kezdődött az egész.az unokatesóm / Fanni hogy egyszerűbb legyen mindenkinek =) / bement pirított sajtot csinálni / ha náluk vagyok azóta is azt zabáljuk állandó jelleggel / de én még egy kicsit kint maradtam... a víz egész nap a napon csak állt és olyan meleg volt hogy majd elaludtam benne.innen származnak az első mondatok. / A medencében ülök.Felnézek az égre.Azon gondolkozom hogy vajon ki utálhat ennyire odafent amivel elszúrta az életem. - nagyon mérges voltam anyukámra mert... grrr... aggodalmaskodik és ez az őrületbe kerget. A víz jó meleg.Altatóval verseng.Azt nem tudom hogy keltem fel,csak arra eszméltem hogy a víz alól jövök fel bosszús arccal - a hülye lerántott a víz alá =) /
és a végén csak gondolkodtam gondolkodtam és kiötlöttem ezt a sztorit.

2.
Cathyt először Biancának akartam hívni de miután Fanny mondott egy könyvet / Üvöltő szelek / rájöttem hogy a Cathy sokkal jobban illene hozzá... és lehet Cath-nek becézni / keccs /
nos a Hale... hát ott nem volt jobb ötletem.szóba került a Smith sőt még a Vallen és a Vlanne is.de egyik sem tetszett.aztán abbahagytam a nevek keresgélését...

3.
először Taylort akartam olyan havernak aki mindig ott van és segít a bajban... meg is álmodtam ahogyan Cathy felett telefonál és megkérdezi hogy hol az én mosolygós Cathym?tegnap temették... biztos emlékeztek rá.pont ti ne? =)de mivel a Twilight könyvekben is Jacob hajt Bellára Edward meg morog rá itt jött szóba Jack.éés hát ugye a könyvekben ő Hale... innen jött a névötlet.

4.
az egész történetet egy film megnézése után kezdtem el tervezgetni.ez a film a tűzben edzett férfi. vagyis hülyén fogalmaztam.akkor már megvolt bennem hogy én igenis blogot akarok írni, csak nem tudtam hogy milyet.a nevek megvoltak a cselekmény is de egy valami még hiányzott.nem tudtam mi az.mikor Fannival leültünk dvd-zni ő választotta a filmet.emlékszem, mikor elnéztem Lisa / Pita anyukája / szenvedéseit miután elrabolják a kislányát /aki látta a filmet az tudja hogy miről gagyogok itt éppen =) aki nem az nézze meg.jó film én nagyon imádom. / akkor fogalmazódott meg bennem az ötlet hogy Cathy meddő lesz.legalábbis hogy azt hiszi mint ez utóbb kiderült.jó ötlet volt hogy szenved.sok szerepet játszott a történetemben =)

folytatást ehhez a kulisszatitkok című bejegyzéshez holnap vagy holnaputánra várjatok =) ígérem sietek a lora swanos fejivel is de annyira el vagyok havazva hogy az valami káosz.
na pusszantás . lettíí<3

Életem hajnala 46.fejezet

meghoztam az ÉH. utolsó fejezetét. nagyon nagyon remélem hogy tetszeni fog. remélem ez nem csak nekem egy meghatározó pillanat... meghatározó?inkább megható.olvassatok.kommentárt kérek.ja és ha nem nagy kérés akkor a kommentárban írjatok le pár kedvenc mondatot a blogból.köszi szépen.

Három hónappal később...

Összetörtem.Mindenem fáj.Úgy érzem magam mint akit agyonvertek.Talán amíg nem voltam magamnál egy úthenger is átment rajtam.Ez megmagyarázná az újra lapos pocimat.A tekintetemet egy pici angyalra szegezem.Egy cuki rózsaszín rugdalózóban alvó, kicsi magányos angyalra, aki még mit sem sejt, hogy mi vár rá ha felnő...
-Szia kislányom...-simogatom meg a pici kis tappancsát... összerezdül érintésemre, de mégis mosolyog... aztán a tekintetem átfuttatom a mellette alvó másik angyalkára... eszembe jut a híres mondás... a baj csőstül jön...esetemben nem a baj hanem a boldogság... a rég várt boldogság ami végre rám talált... egész pontosan mikor is? Január 17-én hajnali fél hatkor.Bianca két és fél kilóval és negyven három centivel Patrick szintén két és fél kilóval és negyven öt centivel.
Kopogás.A hang irányába nézek.Rob mosolyog rám az üvegen keresztül.Tényleg... ő még nem is láthatta a kicsiket... intek neki hogy jöjjön ide.Mosolyt nem sikerül összehozni, ahhoz még nagyon fáj.Beslisszol az ajtón és leül mellém.
-Szóval ők azok...
-Ki mások lennének?
-Hogy érzed magad?
-Őszintén?
-Mit érek a hazugsággal?
-Hát semmit.Őszintén... baromi szarul.
-Hozzak valamit?Egy doboz... öhm... karton cigit?
-Még vagy két évig ne.Addig egy csókkal is beérem.-mosolygok.
Rövidke és nagyon nagyon édes csók...
-Ez hiányzott.
-Elhiszem.Belőlem sosem elég...
-De az egódból igen.
-Mikor vihetjük haza őket?
-Pár napon belül.Addig még megnézik hogy jól fejlődnek-e meg velem is lesznek vizsgálódások meg ilyesmik.
-Értem.Annyira... összetörtél.
-Leesik végre?
-Ja... én nem vagyok annyira fitt mint te.
-Édesem... neked nem kellett hajnalban megszülni két gyereket.
-De neked volt segítséget.
-Nem sok.A nővérke fogta a kezem.El is törtem két ujját.Micsoda puhány nő... vajon miből vannak a csontjai?Porcelánból vagy üvegből?
-Talán csak te vagy túl erős.Angyalkám-elmosolyodik.
-Az angyalok ők.-mutatok a két alvó babára akik még fel sem fogják ezeket a szavakat.A két édes picike angyal... két kicsi darab belőlünk...
-Szóval Liliann Bianca és Robert Patrick?
-Igen.
-De Hale vagy Pattison?
-Természetesen Pattinson.Ha elveszel feleségül akkor már én is az leszek.Legyenek ők a kis magányos Hale-ek / hélek /?
-Hát jó...
-Andy?
-Majd kibújt a bőréből hogy nagybácsi lett.Ráadásul kétszeres nagybácsi.
-És a többiek?Sejtettem hogy Andy így fog reagálni.Elmondták milyen volt mikor én születtem...
-Mért milyen?
-Fel alá rohangált a folyosón, mindenkit megölelgetett és azt üvöltözte hogy megszületett a húgom.Hajnali fél négykor.
-Ezt csinálta a szállodában is.Csak itt azt üvöltözte hogy megszülettek.
-Szállodában?
-Átment Kellanékhoz bulizni még azelőtt hogy behoztalak.
-Értem... és a többiek?
-Lola és Ashley sírva fakadt, Kristen csak nevetett Kellan vigasztalta a csajokat, Jack pedig azt kérdezgette hogy lehet-e a keresztapa.Taylor... hát őt nem tudom.Azt mondták épp alszik.Selena pedig nem tudott mit szólni úgyhogy csak simán gratulált.
-Jézus... ehhez egy szót tudok hozzáfűzni : ikszdé.
-Hát körülbelül én is.Biztos ne hozzak neked semmit?
-Nem kell... illetve vennél nekem egy Twixet?
-Hát persze.-mosolygott.

Tizenhárom évvel később...

-Anyu?
-Mondjad kicsim.
-Elmeséled végre hogy hogyan is ismerkedtetek meg apuval?
A tizenharmadik szülinapjuk után csak ülünk a kanapén és nem tudunk magunkkal mit kezdeni.
-De az uncsi... -Patrick nyafog és elszínlel egy ásítást... annyira hasonlít Robertre hogy szinte elnevetem magam...
-Bia is végighallgatta hogy hogyan kell kocsit összeszerelni.Neked is végig kell hallgatnod ezt.Ígérem gyors leszek.
-Leszünk.-szól bele életem.Mosolyogni kezdek.
-Jéé de ráncos vagy-Pat
-Anyád.Illetve én.Illetve mesélhetek végre?-nevetek.
-Mesélj.-a hangjuk már nem annyira egyforma de észrevehető benne a közös hangsúly.
-Szóval.Hol volt hol nem volt...
-Anyaaa- pontosan ugyan olyan hangon nyafognak.Kicsi ikreim.
-Jó.Szóval az egész az életem hajnalán kezdődött...

segítséget kérek!

sziasztok!!!
nem tudja valaki megmondani nekem hogy honnan tudom letölteni a legfrissebb windows live messengert?valami gáz volt a géppel, apukám visszaállította x dátumra és egyszerűen nincs meg az msn a gépen!higgyétek el, próbáltam letölteni, de vagy nem indult a letöltés, mert az a webhely ahonnan próbáltam megszakította, vagy épp letöltötte csak nem tudtam telepíteni.
ha valaki tudna segíteni / amit nagyon megköszönnék / akkor írjon nekem egy e-mailt hogy mit tegyek!!!
gingin96@citromail.hu
köszönöm!
sietek a fejivel!
puszi : lettíí<3