Életem hajnala 25.fejezet

Kiabálásra keltem.Amennyire a hangokból kivettem Robert,Clare,Lizzie és Richard kiabált.A telefonomat elővettem a párna alól.Tíz óra.Jajj.Beslattyogtam a fürdőbe fogat mostam megfésülködtem és kihúztam a szemem feketével.Aztán lementem a nappaliba.A helyzet a következő volt: Rob, Richard és Liz a nappali egyik oldalán Clare a másikon és úgy ordibálnak.Nem vettek észre.
-Anya fogd már fel hogy Cathy hihetetlenül jó fej!-Liz
-Ha jobban megismernéd halán el is hinnéd-Richard
-Nem hiszem el Robert!Szinte még kislány!Hagyd a fenébe!
Kislány???
-Anya de ha egyszer őt szeretem!Hidd már el hogy Cathy sokkal érettebb a koránál!-Rob.
-Tizenhét évesen és még semmit sem tudtam az életről!-Clare
-Ha tudnád hogy miket élt át tizenöt évesen akkor elhinnéd hogy tud felnőttként gondolkozni!Benne már meghalt a gyerek énje.-Liz
-Mért miket élt át?Meghalt a kutyája?
-Ha annyira tudni akarja akkor elmondom.-sétáltam lefelé a lépcsőn.-a szüleim repülőgépre lezuhant és ők nem élték túl.Két hónapot kórházban kellett töltenem mert annyira elhanyagoltam magamat.Az elmebeteg barátom lukat lőtt a hasamba -felhúztam a toppot a hasamon hogy látszódjon a heg -ezzel egy életre elintézve hogy ne születhessen gyerekem.És mellesleg a büdös életben nem volt kutyám mert a bátyám allergiás rá.Még ezek után is egy kislány vagyok?
-Cathy én ezeket nem tudtam...
-Akkor kérdezzen mielőtt alaptalanul vádaskodik.
Felvettem a kabátom és kimentem a teraszra cigizni.Hogy kislány?Ez felháborító.Tegnap még a nyakamba ugrott most meg itt gyűlölködik.A könnyeim akaratlanul is utat törtek maguknak.Csak némán folytak lefele az arcomon.Patty a lábamnál vonyított.Felvettem az ölembe.
-Te kis szőrpamacs.Mire mennék nélküled?-Patty nyalogatni kezdte a könnyeimet.Rám emelte nagy barna szemét.Annyira kifejező volt a tekintete.Mintha azt mondta volna "ne legyél szomorú."Elmosolyodtam.
Megnyalta az arcom, kiugrott az ölemből és futni kezdett.Két perccel később egy labdával a szájában tért vissza.
-Játtszunk?-kérdeztem
Vakkantott kettőt és izgatottam kezdte csóválni a farkát.Eldobtam a lasztit és Patty mint akit puskából lőttek ki rohant utána. Eljátszottam vele egy darabig aztán bementem és vittem a kutyust is.Egyenesen fel az emeletre.Szerelmem épp gitározott és nem vett észre.Leguggoltam elé.Picit megijedt.Nekem kellett elkapni a gitárját.
-Jézusom kicsim.Megijesztettél.
-Észrevettem-felültem az ágyre mellé és elkezdtem pengetni a gitárt.-bocs hogy kiakadtam-mondtam
-A helyedben én is ezt tettem volna.Nem tudom mi ütött anyuba.Ő nem szokott ilyen lenni.
-Megértem.Téged nem zavar?
-Micsoda kicsim?-átkarolta a vállam
-Hat évvel fiatalabb vagyok.
-Cseppet sem.-megcsókolt- mellesleg jó reggelt.Nem vagy éhes?
-Reggel az biztos de mi benne a jó?Amúgy nem vagyok.Elmegyek zuhizni oké?
-Menj csak életem.
Nyomtam egy puszit a nyakára összepakoltam a cuccom és bevonultam a fürdőbe.A vizet forróra állítottam ás beálltam a zuhany alá.Jól esett./ kapcsold be a zenelejátszót/Az életemen kezdtem gondolkodni.Többé kevésbé jól alakult.Hirtelen John jutott az eszembe.Mennyire szerettem.Mennyire fájt mikor becsapott.Hittem neki...szinte rajongtam érte.Aztán...
"Egy raktárban tértem magamhoz.Iszonyúan fájt mindenem.Gyorsan megmozgattam a tagjaimat.Nem tört el semmim.Hogy kerültem ide?Nem jutott eszembe az előző nap.Gondolkodtam de semmi aztán beugrott.John-al voltam lent a parton.Egy kacsát mutatott a vizen és aztán elsötétült minden.Fáj a tarkóm.Szóval leütött.De miért?
Nem értem.Ki kell jutnom innen.Láttam egy ajtót kb. 10 méterre.Elkezdtem felé menni aztán mintha valami kirántotta volna a bokámat.Elhasaltam.Hátranéztem.Egy lánc tartott fogva amit egy hatalmas vasgolyóhoz rögzítettek.Próbáltam rángatni a lában de ezzel csak azt értem el hogy fájni kezdjen a bokám.A telefonom!Tapogatni kezdtem a zsebeimet.Nincs itt.
-Csak nem ezt keresed?
John hangja mint egy pofon csattant a tudatomban.Jobbra fordítottam a fejem és megláttam azt az alattomos patkányt.Egy asztalnál ült.A gyűlölet egyre csak nőtt bennem.
-De.
-Hát ezt most nem fogod megkapni.Ugye nem probléma?
-Ha te tudnád hogy mennyire az... de mivel tudod ezért nem sorolom.
-Elhiszem kicsiszivem és sajnálom hogy így kell hogy vége legyen.
-Miért John?
-Puszta szórakozás voltál.Semmi bajom nincs veled de... úgy érzem ezt kell tennem.Most el kell mennem.Ne próbálj meg megszökni.
A telefonom letette az asztalra és odajött hozzám.Megsimogatta az arcom.Elfordítottam a fejem.
-Élvezet lesz megölni téged.Már halllom is hogy fogsz sikoltozni.
Aztán elment."
Többre nem akartam emlékezni.Andy értem jött és lecsukták azt a férget.Elkezdtem megmosni a hajam.A samponomnak kellemes barack illata volt.Jól ádörzsöltem a fejem aztán lemostam a hajam.Kiszálltam a víz alóla megtörölköztem és felöltöztem.Kimentem a fürdőből.Szerelmem az ágyon szunyókált, Patty mellette.Édesek.
-Kicsim.Hahó-kezdtem keltegetni Robot
-Mi?Mi az?Cathy?
-Én vagyok.Figyi mikor megyünk haza?
-Tudtam hogy meg fogod kérdezni.Ha akarod akkor holnap.
-Akkor holnap...-befeküdtam mellé és elhelyeztem a buksim a mellkasán.-Ezt meg tudnám szokni-mondtam és sóhajtottam
-Én már meg is szoktam-mondta Rob és megpuszilta a fejem búbját.
Elaludtam...