2009. október 21., szerda

Életem hajnala 23.fejezet


-Cath?Cath jól vagy?
-Minden oké?
-Kicsim.Hahó.
Megráztam a fejem és rájuk néztem.A mellkasom vadul hullámzott.Szinte suttogva beszéltem.
-Csak egy kicsit ideges vagyok ha nem zavar iszom egy pohár vizet.
Kibaktattam a konyhába és lerogytam egy székre.
Rob.Szülei.Fél.Óra.Itt.Jézusom.Jézusom.Jézusom.Ittam egy pohár vizet és visszamentem a nappaliba.
-Minden rendben?-jött oda hozzám Rob.
-Persze.Átöltözöm-gyors csókot nyomtam a szájára-sietek.
Felrohantam és a komódhoz viharoztam.Mi a jó istent vegyek fel?Mit fognak szólni hozzám?Jézusom.Végül a fehér Peace jeles pólóm mellett döntöttem egy fekete csőnadrággal.A hajamat kifésültem, a fülembe a Rob féle fülbevalót raktam.A nyaklánc egy C betűt formázott.Ez nagyon is engem tükröz.Befújtam magam a parfümömmel majd levágtattam a lépcsőn.
-Kész vagyok-mondtam.
-Nyugodj meg.Semmi baj nem lesz.-Rob finoman megszorította a kezem.
-És ha mégis?
-Nem lesz mégis.Imádni fognak.Ismerem annyira a szüleimet.
-Úgy legyen.
A kanapé felé húzott.
-Gyere tévézzünk egy kicsit.
Némán baktattam mellette.Lerogytam a kanapéra.Átkarolta a vállam és én a vállára döntöttem a fejem.Bekapcsolta a TV-t.
-Robert Pattinsont tegnap a reptéren egy csinos lány társaságában látták!Szerelem vagy barátság?Csak találgatni tudunk...
Ledöbbentem.Robra néztem.Üveges tekintettel bámult a TVre.
-Kicsim-paskoltam meg a karját-itt vagy?
-Ezt...honnan...és hogy...én nem is... így hogy...
-Rob édesem.Örülnék neki ha nem beszélnél révuszokban.Nyugodj meg.Mély levegő.Kifúj.Oké?Tudom hogy nem így akartad bejelenteni.Én sem így terveztem.Megtudták.Kész.Többé nem tagadhatod.Be kell jelentenünk.
Csak hápogni tudott.
-Gondolom most azt akarod kérdezni hogy én miért nem idegeskedem.Nos...tudod tudtam hogy egyszer ez a nap is eljön-mosolyogtam.-nyugodj meg és kész.Bejelented és amelyik rajongódnak nem tetszik az elmehet a ... érted miről beszélek.Akkor az nem is igazi rajongód.
Még mindig csak hápogott.Megcsókoltam.Eleinte mintha lezsibbadt volna de aztán egyre intenzívebben csókolt.Ledöntöttem a kanapéra.Mintha kicsit feleszmélt volna.
-Cath...ezt nem kéne.
-Oké.-mondtam és elhúzódtam.-Felébredtél egy kicsit?
-Persze.Szeretlek.
-Én is szeretlek téged-mosolyogtam.Megcsókolt egy pillanatra.Csak mosolyogtunk.
-Mit szólnál ha azt mondanám hogy terhes vagyok?
Ledöbbent.
-Miért kérdezed?
-Hát hogy tudjam hogy lenne a apja-mondtam a hasamra nézve.
-Terhes vagy???
-Jajj annyira hülye vagy.Persze hogy nem.Akkor már rég tudnád.De ha az lennék mit szólnál?
-Most lennél terhes vagy később?
-Mindkét variációt hallani akarom.
-Ha most lennél tuti kiakadnék kicsit.
-Miért?
-Egyrészt még be se jelentettem hogy barátnőm van.Másrész hat évvel fiatalabb vagy.Harmadrészt pedig gondolom neked se kéne most egy gyerek a nyakadba.
-És ha később?
-Akkor már jöhet.Önként dalolva.
-Oké-mosolyogtam.
Egy kocsit hallottam lefékezni a ház előtt.A szívverésem felgyorsult.
-Nyugi.-fogta meg a kezem.Mélyeket lélegeztem.Hirtelen megnyugodtam.Talán Jasper?Bellának érzem magam.Nyílt az ajtó.Egy középkorú férfi és nő lépett be.Liz a nyakukba ugrott.
-Anyu!Apu!-Vic is odament ölelgetni őket.
-Ennyire hiányoztunk?-kérdezte a férfi.
-Nagyon is-mondta Vic miközben a nőt ölelte meg.
-Robert itt van már?-kérdezte a nő.
-Itt vagyok-állt fel szerelmem és felhúzott engem is.Kézenfogva indultunk el feléjük.Megálltunk kb. két lépésnyire.
-Anyu apu ő itt a barátnőm Cathy Hale.Cath ők itt a szüleim.Clare és Richard Pattinson.
-Jajj drágám annyira örülök hogy megismerhetlek.Robert már annyit mesélt rólad.-ugrott a nyakamba a nő.Itt mindenki a nyakamba ugrik és össze vissza puszil.Nem értem ezt a fajta köszönési formát.Ez nekem túlságosan...brit.
-Én is örülök-szóltam fojtott hangon mivel annyira szorongatott hogy majd megfulladtam.Eleresztett én meg mosolyogtam.Jött Richard.
-Clare már mindent elmondott amit érdemes-és megölelt.Gyereknek éreztem magam.Annyira magas.Mintha Rob nem lenne az...
-Részemről a szerencse.-nyögtem mivel ő is szinte szorongatott.Mikor elengedett Rob átölelte a vállam, én a derekát és egymásra mosolyogtunk.Kezdtem picit kínosan érezni magam.Vic kimentett.
-Anyu apu szerintem pakoljatok ki meséljetek milyen volt aztán faggathatod Cathyt.
-Oké-kacsintott rám Clare.
Reméltem hogy nem lesz kínos...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése