Életem hajnala 42.fejezet

Immár hivatalosan is túl vagyunk a balettversenyen.Országos második helyezés... Szép estém van.Andy épp Jessicánál, Robert meg nálam... talán kicsit túlzásba vittük a pezsgőzést.Nincs különösebb alkalom... csak azt ünnepeljük hogy mennyire szeretjük egymást... az utóbbi időben talán túlságosan is... de hát ránk fért.Amennyit veszekedtünk... borzasztó volt.Nap mint nap a plafonon voltam, sírtam, üvöltöttem, tányérokat törtem össze.Most eldöntöttük hogy mindennél jobban szeretjük a másikat és nem tudunk a másik nélkül élni.És most ezt ünnepeljük.Több mint nyolc üveg pezsgőt benyakaltunk.Persze ehhez jön még minden flanc.Gyertyafényes vacsora / egy boxerben és egy pólóban mindkettőnk részéről / eper aztán forró szintén gyertyafényes, és relaxációs zenés fürdő... de megérte.Most is épp a kádban ülünk.Nagyon be vagyunk állva.Minden hülyeségről kezdtünk el beszélgetni amiknek nagy röhögés a vége...
-Szerinted mit csinálhat most Micky Egér és Donald Kacsa?-kérdeztem nagy vihogás közepette.
-Szerintem éppen azon morfondíroznak hogy ma este melyik döntse meg Minit...-csuklott egyet, majd kortyol egyet a poharából.Olyan iszonyatos hanggal nevettem hogy visszhangzott.
-Áú...
-Mi az?-kérdezte
-Bevertem a fejem- és ezen még jobban nevettem.És csak nevettünk és nevettünk és nevettünk... egészem addig amíg nálam el nem sötétült minden.Talán elaludtam vagy valami ilyesmi... hihi...
Iszonyatosan fáj a fejem.Szét fog robbanni.Áúúú... bevettem egy fejfájás csillapítót és megreggeliztem.Robot nem találom sehol.A telefonomhoz kaptam.Gyorsan tárcsáztam és vártam.Négy csöngés... a fejem szétmegy... öt... mit szétmegy?Alkotóelemeire esik.Nagyon fáj... hat... a hetediknél felvette.
-Hol a francban vagy?-kérdeztem köszönés helyett
-Neked is jó reggelt édes kis menyasszonyom.Talán inkább délutánt.Hogy szolgál az egészséged?Mellesleg vásárolok.Tudtam hogy ki fogod fosztani a hűtőt így hát előre látóskodtam.Remélem nincs ellenedre.
-Nincs... csak megijedtem.Bocs.
-Semmi baj.Ha a helyedben lennék én is aggódnék.
-Édes... van a fejed felett plafon?
-Igen van... miért?
-Mert mindjárt elszállsz.Egoista.
-Valaki bal lábbal kelt fel...
-Én kézzel szálltam ki az ágyból.Még a lépcsőn is úgy mentem le.-Ez igaz volt.-Szeretek reggel flitt és flott lenni.
-Nagyon jó.Akkor megyek veszek neked... fagyit.
-Csapj hozzá két doboz cigit és rendben vagyunk.Mentolos.Vékony.Sötétzöld doboza van.
-Szeretlek.
-Én is téged.Szia.
-Szia.
Édes.Ezt meg tudnám szokni... Bevásárol mert tudja hogy hullafáradt vagyok, ráadásul másnapos... Annyira... figyelmes.Talán még jobban is mint mikor terhes voltam... annyira édes... néha eltűnődöm rajta hogy mit szeretek benne.Aztán csak mondom és mondom az indokokat és arra a következtetésre jutok hogy mindent.Szeretem a bozontos haját a mosolyát a hangját ahogyan megérint... sóhajtottam.
-Szia kicsim!-ééééédes... olvad a lábujjam...
-Szia drágaságom.-köszöntem vissza.
Odafutottam hozzá és ráugrottam a hátára.
-Valakinek nagyon hiányoztam.
-El sem tudod képzelni hogy mennyire-morogtam és megcsókoltam.-Vettél cigit?-suttogtam.
-Vettem.
Puszit nyomtam az orrára, leszálltam róla és elindultam a szatyrok felé.
-Csak ennyit kapok?
Szenvedélyesen megcsókoltam.
-Na azért.
Kivettem a cigimet és rágyújtottam.Ami meglepett, hogy Rob is elővett egy dobozzal és ő is.Kérdően néztem rá.
-Nem régóta.
-És hogy hogy?Miért és...
-Shh...-egy csókkal befogta a számat.Jólesően hallgattam el.
-Miután... szóval három hónapja.Ideges voltam, feszült és valamin le kell vezetnem.Verekedni nem akarok, és sportember sem vagyok.Viszont szeretem az egészségtelen dolgokat.Érted?
Pontosan tudtam hogy mire céloz.Mikor elvesztettük... őt.
-Aha... akkor ezúttal együtt füstölünk.Ugye hogy nem rossz dolog?Hányszor próbáltam neked elmagyarázni de nem hallgattál rám...
-Igazad volt.Neked mindig igazad van.Sőt Andynek is.-Hát igen.Azután a kórházban töltött hetem után Andy is rászokott.Bejött neki.És Jess már előtte is dohányzott... cigis környezet.Tökéletes.
-Végre valaki el is ismeri...-nevettem.Egoizmus ezerrel.Megcsókolt... aztán újra az ágyban kötöttünk ki...

Az álmom minden éjjel ugyan az.Andy a vállamon zokog.Azt hajtogatja folyton hogy Jess meghalt.Öngyilkos lett.Annyira szörnyű ez a kép.Néha úgy érzem beleőrülök.Robertnek nem merek szólni mert őrültnek néz.Ez kínoz már hónapok óta.Aztán az álom egyszer csak megváltozik, és Robert nyögi be fájdalmas arccal hogy mást szeret és hogy nem jön vissza.Valaki kínoz.De miért?Mért érdemlem ezt?Valakinek azt kívántam hogy dögöljön meg a kutyája?Hihetetlen...
Mikor felébredtem az óra hajnali hármat mutatott.Robert édesen szundizott mellettem.Épp mikor aludtam volna vissza egy hatalmas ajtócsapódás és az előszobában fény gyúl.Betörő nem lehet... azok nem ennyire hülyék.Felkelek.Biztos ami biztos.Az ágyam mellé készített baseball ütőt a kezembe veszem és azzal indulok meg lefelé.Csodálom hogy Rob nem kelt fel... szegénykém biztos elfáradt.Andy rángatja le a kabátot magáról.Felnéz rám.Az arca csupa könny.
-Jézusom Andy...-leteszem az ütőt és odafutok hozzá.
-Hugi...-megölel.Arcát a hajamba temeti.Zokogni kezd.
-Andy... mi van?
-Jess...-csak ennyit bír kinyögni.Leültetem a kanapéra, főzök neki egy teát.A kezébe adom.Annyira remeg hogy félő kiönti.Elveszem tőle.Remélem nem az álmom vált valóra... Jess nem halhatott meg... nem... az nem lehet... Nem is volt depressziós meg semmi... minek beszélek múlt időben?Nem depressziós.Ő a leg-életvidámabb csaj akit ismerek... nem... nem tehette.
-Andy... kérlek nyugodj meg... ha gondolod gyújts rá vagy valami... aztán szépen elmeséled hogy mi van.Oké?
Nem szól semmit csak bólint, és elindul a konyhába.Körülbelül hat szálat szívott el.A hetedikre gyújtott volna rá mikor közbeszóltam.
-Rosszul leszel és az most nem használna.-odasétáltam mellé és megfogtam a kezét.
-Kérlek mondd el hogy mi van.
-Szóval... tegnap átmentem Jesshez.Jól elvoltunk meg minden aztán egyszer csak benyögi hogy megcsalt.Pont Ő!Szakítottam vele... persze ő könyörgött hogy fogadjam vissza és hogy sajnálja de nem hittem neki.Elmentem.Aztán egy óra múlva hívnak hogy meghalt... leugrott egy hídról.Négy órája csak a rendőrségen ültem és arra vártam hogy kihallgassanak... aztán eljöttem haza.
-Jézusom... Andy én annyira saj... részvétem-megöleltem.
-Köszönöm-suttogja.
Feltámogattam a szobájába és ottmaradtam vele... egészen addig amíg elaludtunk...

NEM érdemlitek meg.nagyon szépen köszönjétek meg luciii.*-nak hogy felkerült ez a feji.ő volt az egyetlen kommentelőm.csak miatta van most feji.ezért szóljon ez most neki=) a végéért ne haragudjatok.és KÉREK KOMMENTÁRT!!! köszi <3