Életem hajnala 41.fejezet

Úgy ébredtem mint akit elütött egy kamion, felnégyeltek, savba mártogattak, és fejbevágtak egy kalapáccsal.Totál kiütöttem magam este.De hát tizennyolc is csak egyszer leszek... vagyis voltam.Halványan még dereng... mi is volt tegnap?Kaptam egy kutyát!
-Jazzie-elkezdtem fütyörészni.Kiszálltam a jó meleg ágyból.Felöltöztem és lementem a lépcsőn.Az újdolsült kiskutyám a főző Robert mellett ült és ugatott.Robert főz?Na ezt megkóstolom.Úgy is érzem hogy valami kikívánkozik.Mikor Jazz meglátott ugatva a lábamhoz futott.Felvettem.
-Szia prüntyi.Mizujs?Rob bácsi nem ad kaját?
-Annyit evett ma már mint az orosz hadsereg.
-Pedig még csak...-az órára néztem-Négy óra?Mért nem szóltál?
-Olyan édesen aludtál... meg hát szülinapod van...
-Volt édesem csak volt.
-Az nem baj.-megölelt.-Hivatalosan is felnőttél.Milyen érzés?
-Azt hiszem hányni fogok.-Berohantam a fürdőbe és láss csodát hánytam.Csodás.Fogat és arcot mostam és visszamentem szerelmemhez.
-Pedig tegnap már kiadtál magadból csomó mindent.-csóválta a fejét.
-Ne beszéljünk a hányási szokásaimról.Semmi kedvem.
-Szóval térjünk vissza előző kérdésemhez.Milyen érzés hogy felnőttél?
-Olyan fura... nem tudom elhinni...
-Velem is ez volt.
-Jézus te milyen öreg vagy...-csodálkoztam.De most már csak öt évvel vagyok fiatalabb...
-Köszi.Te nyanya
-Nincs mit tata.
Jazzie vékony hangon ugatni kezdett.
-Jólvan te kis szőrcsomó.Most csak a te kedvedért nem verem meg ezt a séfek gyöngyét.
-Nicsak ki beszél.Merre van a járókereted?
-Nekem arra nincs szügségem.Kész van már a protkód?
-Hahaha.Nagyon vicces.
-Ugye?-nevettem.Szemmel láthatólag megorrolt rám.
-Naaa... ne haragudj rám nagy... izé Robibabám.-mosolyogtam.
-Mit akartál mondani?
-Nagypapi-kuncogtam.-Jó.Befejeztem.Nem fogok többet a korodon viccelődni.-pedig még lenne egy pár...
-Na jó.Süss el egy utolsót.-sóhajtott.
-Szőrösödik már a füled?-nevetni kezdtem.Aztán erőt vettem magamon.-Bocs.Ennyi volt-megpusziltam az arcát.Jazzie vonyítani kezdett.
-Te is kérsz prüntyi?-megpusziltam a feje búbját.Megnyalta az arcom.Újra nevettem.Olyan hihetetlen jó fej ez a kutyi.Életem legjobb szülinapi ajándéka.Cuki.
-Jól elvagytok mi?-kérdezte és átkarolta a vállam.
-Az nem kifejezés.Köszönöm-megcsókoltam.
-Igazán nincs mit.Most pedig adok neki még kaját.
-El fog hízni.
-Nem baj.Szeretem a dagi kutyikat.Na gyere te zsemleszínű szőrmók császár.Kapsz egy kis kaját.Éhen ne pusztulj nekem.
Öntöttem neki egy kis vizet, adtam neki kaját, majd figyeltem ahogy csámcsog.Már gyerekkorom óta vágyom egy kutyára de anyuék sosem engedték, mert Andy allergiás rá.Akkoriban mikor kiderültek az allergiás dolgok nagyon el voltunk keseredve.Andyvel kölcsönösen imádtuk a kutyákat.Akkor derült ki hogy allergiás rájuk, mikor az egyik haverjával mentek egy menhelyre.A srác kutyát akart venni.Andy - mivel a legjobb haverja - elkísérte.De mikor elértek addig hogy megszemléljék a kutyukat Andy rosszul lett.Kiderült hogy allergiás.Andyben egy világ omlott össze.Nagyon sajnáltam.Aztán kiderült hogy allergiás vagyok a málnára.Akkor meg én voltam totálisan elkenődve.Andyvel folyton folyvást vigasztaltuk egymást, hogy majd kigyógyulunk vagy épp hozzászokatjuk magunkat a dolgokhoz.Akkoriban azzal viccelődtünk hogy milyen szánalmasak vagyunk.Két jó dolog van a világban, a kutya és a málna és mi allergiásak vagyunk rájuk.Olyankor nagyot nevettünk a sorsunkon.De felnőttünk... most már hivatalosan is.Olyankor sajnálom hogy anyuék nem lehetnek velünk.Nem dicsekedhetek nekik hogy egy színésszel járok, nekem vannak a legjobb barátaim, és hogy rendbe jött az életem.
-Min gondolkodsz életem?-kérdezte Rob és mögém térdelt.
-Végül is mindenen... az életemen...
-Életrajzot akarsz írni?
-Gondolkodtam rajta... de... nem tudom.Olyan... nehéz.
-Neked biztosan menne.
-Nem hiszem... de azért köszi.
A telefonom csörög.
-Na haragudj.
A kanapéhoz sietek.Sissy neve villog a kijelzőn.A régi balett-tanárom... felveszem...

~Robert szemszöge~

Felveszi a telefont.
-Cathy Hale.-szól bele.
-...
-Szia.Mondjad.
-...
-Hát nem is tudom Siss.Ez egy nagy lehetőség és...
-...
-De elvállalom csak... meg kell beszélnem pár emberrel hogy mi lesz.
-...
-Nem... Andy tudja hogy azt teszem ami helyes...
-...
-A vőlegényemmel.
-...
-Tudod... Robert is nagyon félt... jobban mint saját magát...
-...
-Kösz Sissy.Majd hívlak.
-...
-Szerintem egy órán belül tudni fogod.
-...
-Köszi szépen.Szia.
Letette a telefont.Vajon ki az a Sissy?Miért hívta Cathyt?Mi az a nagy lehetőség?Mit kell megbeszélnie velem?Nem értem...

~Cathy szemszöge~

Szóval országos balett verseny.És pont rám gondolt... ez hízelgő... de... Rob mit fog szólni?Nem tudom...
-Ki volt az?-Rob
-A balett tanárom... azt akarja hogy induljak egy versenyen...
-Milyen verseny?
-Balett... de szerinted ez jó ötlet?
-Mért ne lenne jó?Megmutathatod hogy mit tudsz... ez egy hatalmas lehetőség... biztos hogy ezt akarod?
-Nincs semmi más amit annyira akarok mint ezt.
-Akkor hívd vissza Sissy-t hogy igen.
-Köszönöm köszönöm köszönöm-ugrottam a nyakába.Megcsókoltam.Aztán visszahívtam Sissyt... egy hónap múlva lesz Miami-ban... kicsit azért féltem, hogy Rob azt mondja hogy nem vagyok felkészülve erre... de ha azt mondja hogy mehetek akkor megyek is...