Életem hajnala 32.fejezet

Hihetetlen volt.A meglepetéstől köpni nyelni nem tudtam.A szám kiszáradt a sírógörcs folytogatott.Nem erre számítottam.Nagyon nem.Szóval erről beszélt Andyvel.Eszembe jutottak előbbi mondataim.Most valami új kezdődik vagy valami örökre véget ér.Az életem új szakasza.Jegyben Robert Pattinsonnal.Tinilányok milliói álmodoznak erről és enyém a szerencse.Mennyiszer álmodoztam én is az eljegyzésemről / meg persze esküvőről / álmaim pasijával... hányszor és hányszor elképzeltem de mindig már pasival.Egyszer sem így terveztem.Csak álltam megkövültem a konyhában a szemem tele könnyel amik nem akarnak lefolyni.Hirtelen kitört belőlem a zokogás.
-Igen.Igen igen igen igen igen!-ugrottam Rob nyakába és még a csók közben is igeneket mondtam.A konyha padlóján csattantunk de nem érdekelt.Annyira boldog voltam.Nem hittem volna hogy erre készül.Nagyon nem.
-Annyira szeretlek-mondtam és csókokkal halmoztam el.
-Én is.De ez egyértelmű nem?
-Dehogynem-újra megcsókoltam.
A kezébe vette a kezem.Szinte eltűntek benne apró remegő ujjaim.Majd felhúzta a bal kezem harmadik ujjára az összetartozásunk jelét.Csak csodáltuk a világos-rózsaszín gyöngyöt amint az ezüst gyűrű körbefogja.Varázslatos volt.Újra elárasztottam csókjaimmal.Visszaemlékeztem eddig eltöltött három hónapra.Három hónap?Nem sietünk egy picit?Nem érdekel.Nagyon nem.Akinek nem tetszik az húzzon el a búsba.Nekem így kell az életem.Nem kell változás.Felkapott a karjaiba és felvitt a hálószobámba.Hosszú éjszakának ígérkezett a mai...

Mikor felébredtem egy cetli és egy rózsaszín rózsa várt a másik párnán.

"Életem értelme!
Sajnálom, de forgatnom kell.Elhiheted hogy ezt a napot sokkal szívesebben tölteném veled.
Benned megtaláltam azt a nőt akit hosszú éveken át kerestem.
Köszönöm az estét.Nagyon szeretlek.
Rob"

A szemem könnyes lett.Ilyet még senki nem írt nekem.Gyorsan felhívom.A számot lerejtettem.Megvicceljük...

-Halló?-szól bele életem egy perc kicsöngés után
-Annyira de annyira szeretlek.-elváltoztattam a hangom.
-Ki az?
-Nem ismerhetsz.De hidd el, én nagyon jól ismerlek.
-Ki a fene az?
-Nyugi édes.Nem fog fájni a ma este...
-Ki maga és mit akar tőlem?
-Ó semmit, semmit.Csak annyi hogy többet nem lehetsz a barátnőddel.Vagy mondjak inkább menyasszonyt?
-Hagyja békén Cathyt.
-Hogy hagyhatnám békén magamat?-kérdeztem eredeti hangon
-Annyira de annyira... szeretlek-ismételte előbbi szavaimat- de mire jó folyamatosan ijesztgetni?Azt hittem valami őrült rajongó-sorozatgyilkos aki elrabolt téged.
-Életem.Halloween van.Ma bulit szervezek.Eljössz te is?
-Persze hogy el.Ki nem hagynám.Esetleg van ötleted minek öltözzek?
-Persze hogy vámpírnak.Én is annak öltözök.Mi leszünk Drakula és Drakulina.
Nagyot nevetett-Oké kicsim.Szeretlek.
-Én is téged.Na vonszold forgatni a popódat.Kis Edwardom.
-Oké Bella.De aztán jó legyen a buli.Legyen hegyi oroszlán.
-Az lesz a főfogás-nevettem.-Szia.
-Szia.-letettem a telefont.
A szomszéd szobából horkolást hallottam.Hát persze hogy az én édes kis bátyám.Annyira szeretem amikor tud valamiről és nem szól.Vicceljük meg.A redőnye úgy is le van húzva.Könnyű lessz azt hinnie hogy este van.És nekem van egy fehér hálóingem.Aztán eszembeötlött : Andy mai napig fél a szellemektől.És mivel eléggé sápadt bőröm van... a kezem általában hideg szokott lenni... megijesztjük... úgy is halloween van...
Gyorsan felvettem a fehér hálóingem, az arcomra fehér púdert raktam és halványzöldeslila karikákat nyomtam a szemem alá.Átsietek Andyhez.A redőnyök lehúzva és Andy /áldja meg az isten érte / boxerben kiterülve fekszik az ágyán.Mikor kinyitottam az ajtaját hideg levegő áramlott be.Felébresztette és mikor engem meglátott a lélegzése felgyorsult de úgy tett mintha aludna.Leültem az ágya szélére.A hosszú szöszi haját és az arcát kezdtem simogatni miközben kísértetiesen suttogni kezdtem.

-Édes kis bátyám... most már bánom hogy nem mondtam el elégszer hogy szeretlek... már nincs lehetőségem rá... de nagyon szerettelek... most már vár az örök árnyékvilág... ott már boldogabb leszek... tedd túl magad rajtam... meghaltam... de attól még szeretni foglak... nagyon-nagyon sokáig... anyuékkal várunk rád... jajj istenem olyan békés vagy... most még nem tudod hogy Robert egy sorozatgyilkos és én most holtam fekszem a konyhakövön összevérezve mindent...
Itt nem bírta tovább.Felugrott és azzal a lendülettel leesett az ágyról.Kitört belőlem a nevetés.Jó másokra lecsapni az átveréssel, mikor nem is sejtik.
-Ezt... ne... csináld... mégegyszer... megértetted?-minden szónál hozzám vágta a párnáját.Én csak nevettem
-Ha láttad volna a saját arcod akkor te is röhögnél!-fetrengtem.Régebben is mindig ijeszgettem Andyt.Mikor megnézett egy pár horrorfilmet ami szellemes azután mindig ezt csináltam vele.22 esetből 20-nál bevette.Régi-régi szép emlékek.
-Még jó hogy nem láttam.Amúgy miért ijesztettél még?Tizennégy éves korod óta nem...
-Október 31 van nem rémlik?Boldog Halloweent.
-Tényleg!-csapott a homlokára.-Köszi neked is.Szervezzünk bulit vagy kettesben?Vagy te Robbal és meg Kristennel?
-Pontosan ezt akartam kérdezni.Amúgy ha nem bánod én már szerveztem egy közös bulit.Ash,Jack,Kris,Te,Taylor,Selena,Rob és én.A szokásos csapat.Illetve Selly még új de ahogyan láttam jól érezte magát.Meg Kelly és Lola is éppen Görögben nyomják a halloweent.
-Na ja.Aranyos kiscsaj és nagyon szeretik egymást.
-Az biztos.Amúgy ti hogy jöttek össze Kristennel?
-Hosszú történet.
Az órámra néztem.Nyolc óra.
-Van időnk.Szóval?
-Átjött hozzánk mert a forgatásról nem talált senkit.Szakított vele a barátja és... hozzám menekült.
-Ebből azt lehet leszűrni hogy te csak egy egyéjszakás kaland voltál.
-Hát körülbelül.Igazad volt-ölelt meg.
-Mikor nincs igazam?-én az egoista... amúgy tényleg legtöbbször én tudok felnőtt fejjel gondolkodni Andy helyett.
-Nem vagy egy picikét egoista?
-Egóból sosem elég és nem árt meg a sok.
-Az igaz.-ő is egoista.
-Hülye egoista Hale gyerekek.-nyomott egy puszit a fejem búbjára.-Segítsek felhozni a pincéből a halloweenes cuccokat?
-Megköszönném.-mosolyogtam.A pincében sok cuckeráj volt amik jók voltak.Ijesztőek.Főleg tinikorunkból.
-Szóval megvan a vízihullánk,boszorkány-üstünk, döglött feketemacskák, csontvázunk,koktélrepectjeink,csomó fekete gyertyánk.Tököt még faragnunk kell.És pár piahozzávaló is kéne.Elmegyek majd a boltba oké?
-Oké.Amúgy úgy hallottam Jack egy csomót faragott gyerekkorában.Ő jól tud.
-Oké akkor meghívjuk Jacket és Ashleyt.Jacket a tökökhöz Ash-t a rendezéshez.
Kimentem telefonálni és cigizni.Aztán gyorsan elszaladtam a boltba, vettem cukorkákat,csokit, húsz darab tököt,mécseseket ijesztő vérvörös színben,művért,/sokat hiszen a medencébe is kell a hullánkhoz a hátsó ajtón befelé egy kis véres útszakaszt képzeltem el na és persze hozzám.A vércsíknak a szám szélére.És mivel Andy zombi lesz ezért neki is kéne egy-két helyre./ gyertyákat, nasikat, vodkát,whiskey-t,egy kis malibut,Bacardi Breezert,citromot,zöldcitromot,szárazjeget,kis halloween lámpásokat mindenféle mintával.Szellem denevér ilyesmik.Andynek egy szellemeset fogok adni.Denevérek fognak lógni a házom mindenfelé.Pár mű végtag és sírkő is jól jöhet elszórva a kertben ahogyan kikandikál a földből.A pókhálókat belülre fogom tenni.Meg kívülre is azért egy párat.Miután végeztem a vásárlással Ash és Jack már ott toporogtak a háznál és morfondíroztak.
-Na mi az?Andy kizárt titeket mert rosszak voltatok?-mosolyogtam
-Ránk bízta a díszítést kívül.Rám a tökfaragást Ashre meg azt hogy beszéljen veled hogy mi hova kerüljön.
-Nyugi Jack hoztam a tököket de azt majd később.Először is be kéne pakolni mindent a házba.Aztán majd együtt faragunk.Olyan családias lesz az egész.
-Az a jó-mosolyogtak.
-Na befejezni a vigyorgást.Befele a cuccokkal.-Andy kijött segíteni és együttes erővel becipekedtünk.A tökfaragást hagytuk utoljára.Szerintem titkolnak valamit.De hogy mit?Nem tudhatom.Szóval.A mécseseket elhelyeztük a házban /kétszázat vettem mert az egész házat az fogja világítani/, a koktélokat elkészítettük és elhelyeztük a hűtőbe.A művérrel összekentük az utat és a medencébe beledobtuk a hullánkat.Oda is nyomtunk egy kis vért.A kis lámpásokkal világítottuk meg az utat a véres medencéig, és utána tovább a házig.A hátsó üvegajtóra tettünk pár véres kéznyomot.Az üstöt elhelyeztünk a ház előtti kis udvar részen.Beletettük a szárazjeget.A csontit felakasztottuk.Fél nyolc.Maradt három óránk.Egy másfél óra alatt tököt faragunk utána készülődünk.Tökéletes.
-Szóval.Faragjunk.-Becipekedtük a tököket a konyhába és elővettem pár kést.Nagyban faragunk és hülyéskedünk.
-Mi lenne ha a zöld műzselét idekennénk az orrához?-kérdezte Jack miközben a késsel a tökszli orra előtt hadonászott-Olyan lenne mintha fikás lenne nem?-mindenki röhögésben tört ki.Egészen addig röhögtünk amíg Jack kezébe beleállt a kés.Ash felsikoltott én meg a telefonomhoz kaptam.Már épp tárcsáztam volna mikor Jack elkezdett röhögni.Meglepettem néztem rá.
-Mire nem jó egy művégtag a kertből?-kérdezte é kihúzott a pulcsija ujjából egyet.Odamentem és elkezdtem verni.
-Olyan hülye vagy.Azt hittem megsérültél.
-Semmi bajom.Amúgy a többiek tudtak róla.
-Oké.Akkor este megnézzük a Kör-t és a Tizenhárom kísértetet.-Ash és Andy "kedvenc" filmjei.Nagyon megörültek neki.Elkezdtünk készülni.Jack halott csöves lesz, Andy zombi, Ashley boszorkány én vámpír.Taylor lesz Frank Einstein és Selly a menyasszonya.Rob szintén vámpír és Kris pedig Samara Morgan.Készültünk aztán szállingóztak a vendégek.A party jól sikerült.Többet voltam Rob szájában mint a vendégekkel.Andy majd szórakozik velük.Nekem a vőlegényem kell.A két vámpír smárol.Tökéletes.A díszíréstől mindenkit a frász tört ki.Főleg a vizihullánktól.A koktélok finomak voltam.Minden jól sikerült.És én újra a vőlegényemmel lehettem.Együtt.Szerelmese.Nem akartam változást.Nem hittem volna hogy később mennyire fogok a változásért könyörögni...

Barátsággyűrű és Cathy esküvői cuccai

a rózsaszín az eljegyzési gyűrű =)

Lola esküvői cuckerájok =)

a lila a koszorúslány ruci =) és a cipő is =)

Életem hajnala 31.fejezet

Reggel szörnyű fejfájással ébredtem.Ezt nem értem.Nem is ittam semmit.Mindegy.Bekaptam gyorsan egy fejfájáscsillapítót.Csináltam reggelit magamnak.Palacsintát.Elővettem a juharszirupot és jól nyakon öntöttem őket.Mikor elkezdtem falatozni utolért az eszem.Hol a csudában van Rob?Gondoltam felhívom Jacket.Mikor nyúltam volna a telefon felé mikor megcsörrent.A kijelzőn Robert neve villogott.
-Halló?-szóltam bele
-Cathy?-ez nem Rob.Jack hangja volt.-Szia.Jack vagyok.
-Szia.Robot hol hagytad?
-Épp durmol az egyik sarokban.Tegnap nagyon bepiált.Gondoltam felhívlak hogy ne aggódj.
-Ez kedves tőled.Érte megyek oké?
-Nem ne gyere- mi történhetett? - majd mi hazavisszük.
-Jó oké... szia Jack...
Nem válaszolt csak a búgást hallottam.Mi lehetett amit Jack titkolni akar?Jézusom.Ma van az esküvő.El kéne kezdeni készülődni.Gyorsan belapátoltam a reggelim maradékát és felmentem készülni.Kikészítettem a cipőmet a kis babarózsaszín Louis Vuitton táskámat és a rózsaszín-szürke ruhámat.Nem itt fogom felvenni, majd az esküvő helyszínén.Úgy is odajön a fodrász meg a sminkes meg mindenki... majd ha megcsinálták a hajam akkor felöltözöm.Rikítani fogok a kis rózsaszín rucimban.Elvégre nem koszorúslány leszek hogy lilában virítsak... bevetettem magam a fürdőszobába...

... eközben Rob-éknál...

-Phűű-mondta Jack miközben összecsukta Robert mobilját.
-Na mi volt?-kérdezte Rob miközben már a huszadik ékszerboltból jött kifelé.
-Leráztam azzal a szöveggel hogy bepiáltál, alszol és majd hazaviszünk.
Az igazság nem ez volt.Vagyis részben.A legénybúcsúztatón voltak és most reggel / tíz óra van / elmentek gyűrűt vásárolni.Hogy mért pont Jack?Talán ő áll legközelebb Robhoz.Meg csak ő volt szabad.Kellan az esküvővel foglalkozik, Taylor meg a barátnőjével.Petert várták a gyerekei, de az esküvőre elhozza őket.Perpillanat Jack a kiborulás szélén áll.Három órája csak egyik boltból ki a másikba be.De most nem törődik vele.Rob boldogsága a legfontosabb.És ha ő akár Mekkáig is elmegy a tökéletes gyűrűért akkor ő követi.
-Köszi haver.Ezért mit fogok kapni...
-Ugyan már...félsz egy lánytól?De amúgy sietni kéne.Szerintem Cathy reggelizik aztán fürdik meg ilyesmik és megy is.És téged is haza kéne szállítani kis másnaposkám -vigyorgott Jack
-Sietek megtalálni az igazit de nem igazán megy-válaszolta Rob egy fintor kíséretében.
-Talán majd a következőben...-mondta Jack és újra beszállt a kocsiba hogy tovább haladjanak.Igaza lett...

...újra Nálam...

Lezuhanyoztam,hajat mostam aztán kiléptem a gőzös fürdőszobából.Gyorsan megtörölköztem, megszárítottam a hajam és felöltöztem.Egyenlőre még egy farmerba és egy pólóba.Siettem a könyvtárba ahol az esküvőt rendezik.Meg is találtam elég hamar.Lola, Demi, Kris, és Ash már előtte állt Lola kocsijának támaszkodva.
-Na mi az?Késik a portás?-vigyorogtam
-Hazabiciklizett a kulcsokért-fintorgott Ash
-Ezt most nem mondod komolyan-tátottam a szám.Süüültgalamb hooool vaaaagy ? xD
-Dehogynem.-Kris
-Megfolythatom?-kérdezte Lola
-Majd én.Neked nem tesz jót az aggódás.Főképp nem Willnek.-mosolyogtam
-Igaz..-sóhajtott a barátnőm és elkezdte a pociját nézegetni.
Odamentem hozzá és a hasára tettem a kezem.Nem volt még nagy pocija de látszott hogy terhes.
-Szia kicsi Willy.Lehet hogy nem hallasz.Nem baj.Cathy néni vagyok.Anyukád barátnője...
-A legjobb barátnője-szakított félbe Lola
-Pontosítás : a legjobb barátnője.Jajj kicsi Willy.Annyira várjuk már hogy ki gyere onnan.
Éretem hogy megmozdul a kezem alatt és tompa kis ütéseket éreztem.
-Ő most... ?-én elképedtem.-Nálam rugdall először?
-Bizony.Szia kisfiam-kezdett beszélni Lola- nagyon ügyes vagy.Biztos híres focista leszel-mosolygott és megöleltem.Az egyik keze még mindig a hasán volt de a fél karjával visszaölelt.
-Annyira boldog vagyok-mondta elérzékenyültem Lola
-Nálam nem jobban.
-Lennél a keresztanyja?-kérdezte Lola
-Hát... persze-ugrottam ismét a nyakába.Így álltunk egy ideig miközben egy reszelős hangot hallottunk a hátunk mögül.
-Há jóónapot kívánok a kishülgyeknek.
Felé fordultam.Egy öreg pasas koszos ruhában és öt méterről érezni az olcsó sör szagát.Halványan mosolyogva elindultam felé
-Maga a portás?-kérdeztem mikor odaértem
-Há én vúnék kishülgy.
Mosolyogtam-Adja ide a kulcsokat
-Egy ilyen szép kisasszonnak bármit ám.De hirtelen.
Átadta a kulcsokat aztán kiütöttem.Csak a műkörmöm bánta.Picit megrepedt.Szerintem ezt a napot még túléli de aztán el kell mennem csináltatni.Fasza.
-Ez...-Kris
-Ez...-Ash
-Ez...-Demi
-Szép volt!-Lola
Mosolyogva fordultam meg.
-Köszi.De most már mehetünk?
Bementünk a hatalmas terembe és elkezdtünk szervezkedni.Nem csak a lánybúcsúztatót de az esküvőt is én szerveztem.Nagyrészt.De azért örültem mikor megérkezett a rendezvényszervező és ő is intézkedett.Ne hogy már mindent nekem kelljen... eközben megérkezett a fodrász és a sminkes.Engem csináltak meg először mert nekem még rohangálni kellett össze-vissza fogadni a vendégeket meg a csomagszállítókat hogy hova tegyék a díszítést és a terítéket egyszóval / vagy hárommal élve / nagyon fárasztó munka.A lábam még jól volt a magassarkúmban.Nem szoktam sokáig bírni.De most valahogy mégis.
-Cathy baj van-jött oda hozzám Jess a rendezvényszervező
-Mi az?
-A balettos fellépő lemondta.És hallottam hogy te balettoztál úgyhogy...-elvékonyodott a hangja-nem lenne kedved fellépni helyette?A ruha megvan a méretetek is egyforma a cipőtök is úgyhogy csak rajtad áll
Nagyot sóhajtottam.
-Elvállalom de Lola rám fog unni.Tegnap is én léptem fel.A lánybúcsúztatón.
-Nem fog.Nem hiszem.Köszi köszi köszi köszi köszi-ölelt magához
-Szívesen-nyögtem

Ugrok. / Rob érkezése a srácokkal /

Hátulról megölelt valaki.
-Gyönyörű vagy-hallottam a világ legcsodálatosabb hangját.
Nem válaszoltam csak reflexből megcsókoltam.
-Legközelebb akár milyen piás vagy szard le és gyere haza.Hiányoztál.
-Te is nekem.
-Annyira szeretlek.
-Én is téged.
-Hűű rohannom kell.Megjött a díszítés.Sietek és jövök-nyomtam egy puszit a nyakára és indultam az ellenkező irányba.Hátulról elkapott és a nyakamba csókolt.
-Azt hitted megúszod ennyivel?
-Nem-szenvedélyesen megcsókoltam.
-Fizetve a tartozás?
-Azt majd este-mosolygott-Na futás.-mikor kiszabadultam Rob rácsapott a fenekemre.Visszafordultam és nyelvet nyújtottam.Mikor újra mentem Rob füttyentett.
Újra nyelvet öltöttem.

Ugrok. / A boldogító igen. /

A zene indul de Lola csak nem akar jönni.
-Cathy?Megnéznéd mi a baj?-Kelly
-Megyek persze-a táskámat odaadtam Robnak és befutottam az öltözőbe.Lola ott ült és arcán könnyek csillogtak.
-Édesem mi az?-leültem mellé
-Én ezt nem tudom megcsinálni.
-Mért ne tudnád?Kint csupa olyan ember van aki ismer és szeret.Semmi baj nem lesz-nyugtattam és megfogtam a kezét.
-Olyan hülye vagyok.
-Nem vagy az csak bepánikoltál!Én is ezt fogom csinálni ha egyszer valaki elvesz-mégsem mondhattam Robot mert lehet addigra már a nevét is elfelejtem.Nem tudhattam.
-Igaz.
-Na gyere csajszi.Én visszamegyek de te is gyere.
Visszafutottam a helyemre és intettem a zenekarnak akik játszani kezdtek.A szertartás varázslatos volt.Elsírtam magam.
-Lola Amily Stephens.Akarod-e férjedül az itt jelenlévő Kellan Lutzot kitartasz mellette jóban rosszban egészségben betegségben gazdagságban szegénységben?
-Igen-rebegte a barátnőm akinek szemében könnyek csillogtak.
-Kellan Lutz.Akarod-e feleségedül az itt jelenlévő Lola Amily Stephenst kitartasz mellette jóban rosszban egészségben betegségben gazdagságban szegénységben?
-Igen.
-Megcsókolhatja a menyasszonyt.
Kellan diadalmasan megcsókolta a terhes barátnőmet és észrevétlenül a hasára csúsztatta a kezét.Kimentem cigizni és közben sírtam.Akaratlanul is Robra gondoltam és magamra.Nekünk ez nem fog megadatni.Szinte hangtalan voltam.Az eső is rákezdett.Az időjárás alkalmazkodik a hangulatomhoz.Csodás.
-Baj van kicsim?-Rob hangja éppen hogy nem mellőlem jött.
-Nem nincs.-letöröltem a könnyeimet.-Ez Lola és Kelly napja.Nem akarom elrontani az önsajnálatommal.Ezért jöttem ki.
-Értem.-mondta és lehajtotta a fejét.
-Baj van?-most rajtam volt a sor.A hangom kicsit rekedtes volt.Nem törődtem vele.
-Hátt... őő... szóval... szeretnék kérdezni valamit.
-Tényleg?Mi az?-fellelkesedtem.Talán ez az amiről Andyvel beszélt?Nem tudhattam.Most valami új kezdődik vagy valami véget ér.
-Nincs kedved visszajönni?Elég hideg van.Nehogy megfázz.
Elképedtem.
-Ez a kérdés?
-Aha.
-Menjünk.-belékaroltam és visszamentünk a terembe.Minden jól sikerült.A vacsi után felléptem.Lolának egy percre nem volt elege belőlem.Imádott.De ez nálam sem volt másképp.Sokat tűnődtem a Robos kérdésen.Tényleg el akar venni?Talán Lolának igaza van.A fellépésem jól sikerült.Szerencsére.Gyönyörű volt minden.Minden.Csak az én hangulatom leledzett a béka feneke alatt 2 km-el.Ez van.Mikor Robbal hazaértünk elszívtam egy cigit a konyhában.Életem mellettem maradt.
-Szóval mi volt az a fontos kérdés?
-Mikor?
-Komolyan elhiszed hogy beveszem hogy csak be akartál hívni?
-Hát... nem.Hanem...-fél térdre ereszkedett, a kezében egy kis fekete doboz volt..Ó jézusom.A légzésem ki-kihagyott a szívverésem felgyorsult.
-Catherine Hale.Hozzám jönnél feleségül?

Életem hajnala 30.fejezet

háát ittvan végre.a harmincadik rész.ezt is megértük gyerekek =)remélem sokan olvassátok a blogot =) nagyon szépen köszönöm mindenkinek hogy itt vagytok támogattok és bíztattok.főleg Vivi és luciii.* mosolyogjon mikr ezt olvassa.na meg persze Anna.tényleg köszönöm.na de nem is dumálok tovább olvassátok a részt =) puszi : letti <3 =)
am a sünis képet csak azért raktam be mert tök ari sztem.gyönyörködjetek ti is benne =) <3

Egy hónap alatt nem sokszor de elsírtam magam.Nagyon mélyen érintett hogy nem lehet gyerekem.Mintha egy kisgyerektől elvennéd a cumit.Csak sír és sír és tehetetlen.Baromira tehetetlen voltam ebből a szempontból.Sokat gondolkodtam rajta.Nagyon sokat.Valamit nagyon elronthattam.Valaki fentről nagyon pikkel rám.Talán a nagyi?Ő úgy is utált.Vagy anyu akar büntetni amiért nem voltam észnél?Ha igen nagyon jó lecke.És persze fájdalmas.Mostanában kezdtem megemészteni a tényt és kevesebbet sírtam.De még így is pokoli volt.
Ma van Lola lánybúcsúztatója.A csajokkal megbeszéltük hogy én fogok fellépni Lola kedvenc dalaival.Abba, Pink ilyesmik.Nem öltöztem ki túlságosan.Egy sötétkék csőfarmer, egy fekete mélyen dekoltált felső sok kiegészítő és magassarkú csizma.A hajam kivasalva a szemem kihúzva feketével.Lola még nem is tudja mihez készülünk.Úgy beszéltük meg hogy Demi fogja idehozni.Belép és engem fog meglátni mivel a kivilágított színpadon állok már most.Már csak egy pár pillanat.
Az ajtó kinyílik és Lola egyre pocakosodó alakja tűnik fel a színen.
-Demi?Merre vagy?Hahóóó...
A színpadon felkapcsolódik a világítás.Mint aki semmit sem tud felkapom a fejem.Lola egyenesen rám néz.
-Cathy.Mi folyik itt?Demi azt mondta jöjjek be itt és élvezzem a műsort.Milyen műsort?Egyedül te vagy itt.
-Ez nem teljesen igaz...-mondtam halkan a mikrofonba és a lányok előugrottak a sötétből.
-Lánybúcsúztató-kiabálták.
-Cathy a fő műsorszám-Demi átkarolta Lola derekát és egy kipárnázott székre vezette.
Lola vádlóan nézett rám.
-Bocsi-mondtam mosolyogva és intettem a csajoknak hogy kapcsolják be a hifit.-Lola édesem.Ez az utolsó napod Lola Stephens-ként.Holnap már Mrs Lutz leszel.Ha csak esetleg nem szeretnél később elválni bár ahogyan most megvagytok Kellannel nem hiszem hogy lenne probléma... na mindegy.Élvezd ki az utolsó estét kötelezettségek nélkül.
A csajok bekapcsolták a Hifit.

1. Pink - U and ur hands
2. Abba - Mamma mia!
3. Abba - Lay all you're love on me
4. Pink - Family portrait
5. Pink - Please don't leave me
6. Evanescence - Hello
7. Evanescence - My immortal
8. Evanescence - Good enough
9. Paramore - I caught myself
10. Superchick - Beauty from pain

A csajok eközben énekeltek táncoltak és olyanokat üvöltöztek hogy Hajrá Cathy meg ilyesmik.Jól esett hallani.Amint láttam Lola haragja elillant mikor a második számot énekeltem.Jól szórakozott.
-Na csajok.Lassan vége az estének.-mondtam a mikrofonba.-Végezetül szintén egy Abba szám.Afféle finálé.Két szám ami háát... nem éppen keringő... szerintem mindenki tudja hogy mi az-kuncogtam.A csajok is kuncogtak.Úgy beszéltük meg a srácokkal hogy a Give it to me right alatt még nem, de mikor a Voule Vous-t énekeltem a refrénnél elkezdenek vetkőzni.Tetszeni fog Lolának.Ahogy ismertem...
Elkezdtem énekelni a Give it to me right - ot.Megrohantak az emlékek.Ahogy Lolával Rob orra előtt lenyomtunk egy eléggé érdekesre sikerült táncot... aznap este csókolt meg először.Aznap kezdtek el kirajzolódni bennem az érzelmek.Aznap ismertem meg Kristent.Aznap együtt aludtunk és két hosszú év után végre nem rohantak meg a jól ismert rémálmaim.Nyugodt voltam.Ahogyan visszagondoltam erre a két hónapra melegség öntött el.Boldog voltam.Mindenem megvolt amit csak kívánhattam.Jó barátok igaz szerelem, család / ha csonka is de van.Lassan már a barátaim is a családomba tartoznak./ és persze egy boldog élet.Nem kívánhattam volna többet.Nem is akartam.Talán egy gyereket kívánhattam volna de... ha nem lehet hát beletörődtem.A gyerekem a finálé lenne szánalmas kis életemben.Így is elég sok mindent kaptam amiket nem tudom hogy kinek köszönjek.A sors?Kétlem.Nem hiszek ezekben.Puszta szerencse?Engem a baj szokott megtalálni 10 méteres körzetben.Megegyeztem magammal hogy nem tudom mi hozta így de örülök neki.
Jött a Voule Vous.Az elején mindenfelé néztem mert a pasik körbezártak.Fekete csuklyás köpeny volt rajtuk.Kicsit úgy néztek ki mint a Harry Potter filmekben a dementorok.Meglepődtem de mosolyogtam.És aztán...
-Voule Vouuuus a-ha...- és vetkőzni kezdtek.Rám is került pár ruhadarab.Lola valósággal póló és nadrágözönt kapott.Néhányan leugrottak a színpadról és Lola előtt táncoltak.Szegény barátnőm azt sem tudta hogy hova kapja a fejét.Édes volt.Mikor vége lett a számnak és lesétáltam a színpadról Lola valósággal feldöntött.A padlón csattantunk és Lola puszikkal halmozott el.
-Köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm köszönöm!Ilyen király lánybúcsúztatója senkinek sem volt még!Köszönöm köszönöm köszönöm- és össze-vissza puszilt.Lola önmagában nem volt nehéz de a kis életerővel aki benne fejlődött meghaladta a tüdőm tűrőképességét.
-Nem szeretnél leszállni rólam?Vagy még húszszor elmondani de azt sem rajtam?-fuldokoltam
Leszállt rólam és úgy ölelgetett tovább.Esküszöm terhesen erősebb volt mint emberi mivoltában.
-Ha befejeztük felállhatnál mert felfázol ami se neked se Williamnek nem tesz jót.
-Honnan tudod hogy... -még nem jelentette de hogy fiú lesz.Mos tmár 100%.Kellan mondta el nekem mint büszke apuka.Azt is mondta hogy ne mondjam el Lolának hogy tudom és hogy lepődjek meg mert ő nem tudja tovább magában tartani.
-Tippeltem.-mosolyogtam
-Kellan elmondta igaz?-keseredett el
-Sajnálom.
-Semmi baj.Csak én szerettem volna.
-Akkor jó-megöleltem.Még így is magasabb volt nálam.Nem sokkal de igen.
Így telt el az este.Sokat szórakoztunk és Lola csomó ajándékot kapott.A csajoktól a vetkőzős pasikat.Csak tőlem és Demitől kapott külön ajándékot.Már csak mi voltunk a hatalmas teremben.Mi hárman.A nagy csapat.Régen gumimacigyilkosoknak hívtuk magunkat.Demi egy órát vett neki.Gyönyörű volt.Pink szíja volt, és a lapján egy Hello Kitty fej volt.Ki volt rakva Swarowski kövekkel.Nagyon szép volt.
-Persze Demi nagyon tetszik-nyugtatta Lola.
-Tőlem mindketten kaptok egy kis ajándékot.Emlékeztek kilencedik végén mit ígértünk meg egymásnak?A gólyabál után.
-Hogy örökké barátnők maradunk...
-Hogy sosem felejtjük el a másikat...
-Érettségi után tíz évvel majd a Finno cukiban talizunk
-És emlékeztek az időkapszulára?-kérdeztem
Nem válaszoltak csak meglepettem néztek.
-Nos múltkor kertészkedtem és az ásó megakadt valamiben.Kiástam és... -a hátam mögül elővettem egy narancssárga dobozt.
-Ez még megvan?
-Hogy és mikor...
A kérdések csak úgy záporoztak felém.
-Lányok nyugi nyugi.Nem akartok belenézni?
Demi elvette tőlem a dobozt.Kinyitotta.Picit porosak voltak a dolgok.
-A koncertjegy!-kiáltott fel Lola és kivette a dobozból az Evanescence koncertjegyeket.Itt voltunk először hárman.És itt rúgtunk be először.Andy a haverjához cipelt el minket hogy anyuék meg ne tudják hogy ittunk.
-És a gyűrűk!-a barátsággyűrűink.Vettünk karácsonyra egymásnak három tökre egyforma ezüst gyűrűt.Nem tudom de valahogy pont ugyan azon járt az eszünk.Ebből lett a barátsággyűrű.Kivettük és az ujjunkra húztuk.
-Igazából nem egy nagy ajándék... de gondoltam tetszeni fog.
-Ó Cathy-Lola sírva borult a nyakamba-ennél szebb ajándékot senki sem adhatott volna nekem.Nagyon köszönök mindent.
Sírdogáltunk egy kicsit aztán Demi elindult haza.Lolával még egy kicsit lelkiztünk.Megemlékezés...aztán hazavittem.
Robert még nem ért haza ezért az üres lakás várt.Lefürödtem, bebújtam az ágyba és próbáltam a holnapra összpontosítani...

=)

köszönöm szépen az ezer látogatót és a sok dicsérő és bíztató kommentet=)
New Moon posztereket kaptok =)
köszönöm<3
a Robertes képet Vivinek ajánlom =)/Egy megtört lélek története /
puszi mindenkinek =)

Életem hajnala 29.fejezet

Ugrok pár napot az időben...

Az órám fél hétkor csörög.
-Na nee... szeptember 1... neeee...
Robbal megbeszéltük hogy ő fog a suliba vinni-hozni.Fél nyolcra itt van értem.Kislattyogtam a fürdőbe és lefürödtem.A ruhámat már előző nap kikészítettem.Egy fehér hosszúujjú felső és rá a halálfejes pink pólóm.Egy fekete magassarkú és egy Nici-s táska.A szemem kihúzva feketével egy kis spirál, parfüm és készen is voltam.Éppen időben.Csengetnek.Leszaladok a lépcsőn.Kinyitom az ajtót és szerelmem nyakába vetem magam.Nevetve csókol meg.
-Hiányoztam?
-Nem is tudod mennyire-kapok az ajka után.
-Kész vagy?
-Már csak te hiányoztál.Biztos hogy jó ötlet ez?
-Mi?
-Hogy te viszel a suliba.Nem félsz az őrült Robert Pattinson fan osztálytársaimhoz?
-Majd te leszereled őket.Harcos kis amazonom -mosolygott és megpuszilta a fejem búbját.
-Hát jó...-sóhajtottam-menjünk.
Kibaktattunk a kocsijához és beszálltunk.A sulit már előző nap megkerestük.Megmutattam neki hogy merre van.Elfuvarozott addig.Sőt...
-Ha gondolod megvárom veled a becsengetést.-még a kocsiban ültünk és egymás kezét szorongattuk.
-Nem kell.-nagyon féltettem őt az osztálytársaimtól.Szétszednék ha meglátnák.Én meg kaparhatnám sorban a szemüket... megborzongtam.
-Rosszul fogalmaztam.Megvárom veled a csengetést.Apelláta nincs.
-A te pólód bánja...
Nevetett.
-Cathy.Nem vagyok öt éves.Ne félts engem.Tapasztaltam már milyenek a rajongók.Vagy elájulnak vagy meg sem bírnak szólalni.Hidd el nekem-végigsimított az arcomon.Felemelte a fejem.
-Nyugi-mondta halkan és megcsókolt.Az ujjam a hajába túrt, az ő keze a felsőm alatt kalandozott.
-Szeretlek-suttogtam
-Én is szeretlek kicsim-suttogta ő is.
Gyors csókot nyomtam a szájára.
-Na gyere.Bedoblak az oroszlánverembe.-mosolyogtam
-Hajrá.-mosolygott őt is.
Kiszállt majd kisegített engem is.
-Minő lovagiasság... azt hittem ez már a középkorban kihalt.
-Bennem még tovább él-mosolygott
Kiszálltunk és besétáltunk a suli parkjába.Kis parkosított rész.Általában itt szoktunk lenni egy-egy lyukasórán.Leültünk egy padra.Alig volt itt egy pár ember.Rágyújtottam.
-Jajj de régen voltam itt.
-Igen.Tegnap-mosolygott.
-De előtte.-löktem picit oldalba.-Emlékszem egyszer Lolával meg pár osztálytársunkkal belógtunk ide üvegezni.
-Szóval most jön a nosztalgia rész?-fintorgott
-Ez az utolsó évem itt.Ki szeretném élvezni.
-Élvezd.Ki mondta hogy nem?
-Senki.Perpillanat ezt akarom élvezni.-megcsókoltam.-Szeretlek.
-Én is szeretlek.
Kisebb csókcsatába kezdtünk.
-Nocsak nocsak kit látnak szemeim.
Ijedten kaptam fel a fejem.
-Demi!-kiáltottam és a barátnőm nyakába vetettem magam.Delmeza Robbins osztálytársam.Vele fogok lógni egész évben.Mivel Lola egy évvel idősebb ezért ő már leérettségizett.Ő Lola és én nagyon jó csapat vagyunk együtt.
-Szia Cathy-mosolygott.
-Mi volt veled egész nyáron?Egy kukkot sem hallottam felőled.
-Görögország és Portugália ősökkel, Horvátország haverokkal, Ausztria vásárlás és ilyesmik.Na és veled?-Demi szülei egy Coca-Cola gyár igazgatói.Baromi gazdagok.
-Kerti medence, Drazsé, sztár-rokonság, igaz szerelem...-soroltam
-Mi?
-Háát... van mit mesélnem de előtte hadd mutassalak be a barátomnak.Delmeza Robbins, Robert Pattinson.-mutogattam kettőjük között.
-Szia-nyújtott kezet Rob.Demi megrázta
-Szia.
Leült mellénk és elhülyülgettünk.Mivel Demi is cigizik megkínáltam és rágyújtottunk.Eléggé érdekes megismerkedésünkön Demi nagyokat kacagott.
-És mi van azzal a sztárrokonság izével?
-Kristen Steward féltestvéreként nehéz az élet-nézegettem a körmeimet.-Bár ha az a ribanc nem lenne nem találtam volna Robra.
-Ribaaaanc?
-Majd mesélek-mosolyogtam majd meghallottam a csengőt.-Lejárt az időnk.Suli után találkozunk-csókoltam meg Robot
-Jó legyél.Ne indítsd igazgatóival az évet-mosolygott
-Azt a második napon szoktam kapni-mosolyogtam
Könnyes búcsút vettünk majd besétáltunk az osztályterembe.Természetesen egymás mellé ültünk.Demit már az első nap megismertem mikor idekerültem.Nagyon jó barátok lettünk.Aztán megismertük Lolát.Ez egy érdekes történet volt.Mikor ebbe a suliba kerültünk Lola mint a naagy felsős mindig szivatott minket.Aztán mi szivattuk be őt.Fejethajtva bocsánatot kért és mi hárman a legjobb barátnők lettünk.Sokat beszélgettünk róla.Demi elképedt azon hogy eljegyezték, két hónap múlva esküvő és babát vár.Amíg ezeken a dolgokon elmélkedtem szinte elment az egész nap.Sok régi ismerőssel találkoztam.Örültek annak hogy végre boldognak látnak.És hát a tanárok... egyenesen a nyakamba ugrottak.Még a tesitanárom is akivel egyformán utáltuk egymást.Az életem kezdett elrendeződni aminek nagyon örültem.

Mikor az utolsó óráról is kicsöngettek Demivel beültünk a parkba beszélgetni.Mikor az agyam is utolért hogy már fél három felhívtam szerelmemet.Szegénykém tiszta ideg volt hogy valami baj történt.Kölcsönös aggódás.Ez tetszik.A kis csigaházam kezdett Robert körül forogni.Talán túlságosan is...

-Cathy!Végre-szerelmem ideges.Vagy inkább csak túlságosan félt.Mint én reggel.
-Nyugi életem.Csak beszélgettünk Demivel.
-Aggódtam-magához ölelt.
-Látszott rajtad-visszaöleltem- nem vagyok öt éves.Ne félts engem-idéztem reggeli szavait.
Megcsókolt.Aztán elbúcsúztunk Demitől és hazafelé vettük az irányt.
-Milyen volt az első nap?
-Átlagos.Leszámítva azt hogy mindenki a nyakamba ugrott és gratulált hozzád.Biztosan jó ötlet volt bejelenteni?
-Jól tettük.Ne aggódj.-összekulcsoltuk ujjainkat.
Mikor hazaértünk lepakoltam a cuccaimat és átöltöztem.Megnéztem Drazsét és a nyuszikat.Nem sokat, de nőttek.Elméláztam.Milyen jó lenne ha lenne egy közös gyerekünk Robbal.Aztán a mérhetetlen szomorúság erőt vett rajtam.Próbáltam leküzdeni de a könnyeim utat törtek maguknak.Csak folytak lefelé a rezzüléstelen arcomon miközben Drazsét és a kölykeit figyeltem.Rob ezt nem láthatja rajtam.Kimentem a fürdőbe és arcot mostam.Nyugodj meg Cathy.Nyugi.
-Baj van édesem?
Ugrottam egyet.Robert a hátam mögött állt és engem figyelt.
-Persze-szipogtam
-Ne hazudj Cathy.Valami baj van.
-Nincs csak...
-Csak?
-Nem fogok hazudni neked.Semmi értelme.Olyan... szar most látni Drazsét.Rám emlékeztet.
-Miért?-kérdezte és közelebb jött.A fürdőkádam szélére ült és az ölébe húzott volna.Nem engedtem.
-Hadd mondjam végig.Utána úgy sem tudok majd állni.Az ilyen dolgok megviselnek.
-Annyira hogy semmi erőd sincs?-lehet hogy hülye vagyok de egy kis gúnyt véltem felfedezni a hangjában
-Te ezt nem értheted!-kiabáltam.-Nem élted át!Nem tudhatod mennyire szar érzés!-a sírás erőt vett rajtam és a földre estem.Robert felhúzott a padlóról és az ágyamra ültetett.Egy kisgyereknek éreztem magam / a méretem megvolt hozzá / akinek eltört a kedvenc játéka.Valahol belül az is voltam.Az anyai ösztönök éltek bennem.Mikor a dokim elmondta hogy nem lehet gyerekem valahol belül meghaltam.Meghalt egy részem amit már nem kaphatok vissza.Soha.
-Elmondod most vagy majd később?-kérdezte
-Most.Sokkal jobb lesz ha kidumáltam magamból mindent.Szóval ott tartottam hogy Drazsé.Kölykei lettek.Ez mind szép és jó csak hogy...
-Hogy?
-Nem lehet gyerekem és... ez most egy ideig rossz érzés és...- újult erővel kezdtem el zokogni.Rob a hátamat simogatta és közben nyugtató szavakat suttogott.Újra előjöttek a fájdalmaim amiket több éven keresztül próbáltam elnyomni magamban.Szinte mondhatjuk hogy újraéltem a múltat.Borzalmas volt.Aztán szépen lassan elaludtam.Az utolsó amire emlékszem hogy Robert ezt suttogja:
-Semmi baj nem lesz kedvesem.Megoldjuk valahogy.Aludj csak.Majd én őrzöm az álmod...